Mintegy 76 gazdaságot rangsorol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való felkészültségük alapján a Green Future Index 2022. A lista első 20 helyezettje között 16 európai ország van, Magyarország éppen csak egy hellyel maradt le Ausztriától, de megelőzte többek között Csehországot és Luxemburgot.
A gázbefektetések zöld befektetési célként való év eleji uniós elismerése eleve sok ellenérzést szült az Európai Unióban, aztán az orosz invázió miatti mielőbbi leválás az orosz gázról erre csak erősített, így az össztűz-szerű felháborodás miatt a zöld, fenntartható finanszírozási célokat rögzítő uniós rendelet címkézése a közlekedési lámpa színkódjaival összhangban fog változni. Ez nagy változás, mert így jobban meg lehet különböztetni azokat a beruházásokat, amelyeket az energia átmenet során tényleg muszáj megcsinálni, de egyébként környezetvédelmi szempontból nem fenntarthatók, nem minősülnek zöldnek.
A magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban, 52% gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre és szintén 52% szerint az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét. A válaszadók mintegy 62% viszont arra számít, hogy 2050-re komoly éghajlatváltozási problémákkal kell szembenéznünk - derül ki az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021 szeptemberében elvégzett 2021–2022. évi éghajlati felmérésének ma közzétett összesítéséből.
Elképesztően összetett, sok tényezős, és bizonytalan folyamatról van szó, amikor a világ karbonsemleges működéséről beszélünk. Számos társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai, környezeti szempontot, érdeket, és érdekellentétet kell úgy meghatározni és kezelni, hogy végeredményben jobb és élhető maradjon a világ mindenki számára. A nettó zéró átmenet gazdasági és szociális lehetőségeiről és kihívásairól, a pénz szerepéről, a sokszor vitatott közlekedés és az épületek ETS rendszerbe való becsatornázásának veszélyeiről, illetve előnyeiről, a háború okozta következményekről és a következő 2-3 év változásairól kérdeztük Martin Portert, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnökét; a CLG Europe szenior stratégiai tanácsadóját.